Az öröklés folyamatára nemcsak érzelmi, hanem anyagi és jogi szempontból is érdemes felkészülni.

Az alábbi cikkben az örökölt ingatlanhoz kapcsolódó adó- és értékbizonyítványról és az ahhoz kapcsolódó illetékről adok egy rövid áttekintést. A teljes folyamat megismeréséhez azonban érdemes részletesen utánajárni a hagyatéki eljárásnak, az öröklési rendnek, az öröklés feltételeinek és ha szükséges már a folyamat legelején jogi segítséget kérni.

Azonban ha az örökösök az ingatlan eladása mellett döntenek majd, akkor az értékesítés során szerzett jövedelem már személyi jövedelemadó (SZJA) köteles lesz, erről olvasd el a következő bejegyzést: Örökölt ingatlan értékesítése 2021

Hagyatéki eljárás

Az öröklés technikailag a hagyatéki eljárás során valósul meg, amelynek a végén megszületik a hagyatékátadó végzés, amely nem öröklési jogot keletkeztető, az öröklést közhitelűen tanúsító hatályú okirat. Röviden ez igazolja az öröklés tényét, de nem ez hozza létre azt.

A hagyatéki eljárás szükségszerű előzménye a hagyaték leltározása, amennyiben belföldön fekvő ingatlan van a hagyatékban. Maga a hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik. A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát. A közjegyző – a hagyatéki tárgyalás befejezése után (problémátlan és egyszerű esetekben: tárgyalás nélkül is) – hagyatékátadó végzéssel zárja le a folyamatot.

Adó- és értékbizonyítvány: mi ez és mire jó?

Amikor valaki meghal, akkor a legtöbb esetben hagy örökséget maga után. Amennyiben az örökség részét képezi egy ingatlan is, akkor az ingatlanban az elhunyt tulajdonrészének értékéről a Polgármesteri Hivatal Adóirodája adó- és értékbizonyítványt állít ki. Ez az adó- és értékbizonyítvány a hagyatéki eljárást lefolytató illetékes közjegyzőhöz kerül a tulajdoni lappal és a hagyatéki eljáráshoz szükséges összes irattal együtt.

Ahogy azt fent írtam, az öröklési eljárást a közjegyző vezeti le és annak végén megszületik a  jogerős hagyatékátadó végzés. Ezt a közjegyző a Földhivatal felé is elküldi, így az örökösök tulajdonjoga bejegyzésre kerül az ingatlan-nyilvántartásba.

Lényeges, hogy ilyenkor a benyújtás széljegyként megjelenik meg a tulajdoni lapon. Ez lehetővé teszi, hogy aki lekéri a tulajdoni lapot a földhivataltól, az már láthatja, hogy a tulajdonjog bejegyzése már folyamatban van. Innentől kezdve már szerződés köthető az ingatlan eladására.

Mi az az öröklési illeték?

Az öröklési illetéket haláleset során bekövetkező vagyonszerzés során kell fizetni. Az öröklési illeték az örökösnek juttatott örökség tiszta értéke után 18%. Ha a hagyaték lakástulajdon vagy a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl haszonélvezeti jog), abban az esetben az öröklési illeték 9%.

Milyen esetben nem kell öröklési illetéket fizetni?

Léteznek olyan mentességi szabályok, amelyek esetében nem kell ingatlan öröklése esetén illetéket fizetni az örökös személye vagy a hagyaték tárgya miatt. Ilyen az az eset is, amikor az örökhagyó egyenes ági rokona vagy túlélő házastársa szerzi meg az örökrészt. Az összes minősített esetet az 1990. évi XCIII. illetékekről szóló törvény tartalmazza.

És hogy mikor és hogyan adható el az örökölt ingatlan? Erről fog szólni a következő bejegyzés.

Azt is meg kell jegyezni, hogy ez egy nagyon komplex és nehezen átlátható téma. Minden eset egyedi és sok buktatót tartalmazhat, ezért a legtöbb esetben érdemes szakemberrel konzultálni.

Mi a Lakás Market-nél ingatlanjogi tanácsadással segítjük a hozzánk fordulókat!

Természetesen nem csak a fent leírtakban tudunk segíteni, hanem szinte minden hozzánk fordulónak meg tudjuk oldani ingatlannal kapcsolatos problémáit, keressetek bátran!

A részletekkel kapcsolatosan kérj telefonos visszahívást vagy vedd fel velünk a kapcsolatot.

Translate »